2019. december 6., péntek

Advent


Advent a lelketmosolyogtatós pillanatok ünnepe




Nekem ilyenkor mindig felsejlik kisgyermekkorom karácsonya. Akkor is vártunk, számoltuk a napokat. Vártunk és vágytunk az ajándékokra, hiszen akkor még nem lehetett ilyen könnyen mindenhez hozzá jutni. A narancsra is kellett várni. Egy évet. Csak télen lehetett kapni.
Most is érzem annak a narancsnak az ízét. Milyen más volt..milyen édes... Savanyún is édes. Ezek olyan emlékek - a várakozással, vágyakozással teli emlékek - amelyek egész életünkön át elkísérnek. Olyan emlékek, amelyeket, ha felidézünk, megmosolyogtatják a lelkünk.

Ilyen lelketmosolyogtatós pillanatokat keresek a gyermekeink számára is. Olyan pillanatokat, aminek az ízét akkor is érezni fogják, ha már családjuk lesz. Narancsot, mandarint bármikor vásárolhatunk, most valami más kell, valami olyan, amiből kevés van, amiért áldozatot kell hozni, amit ki kell spórolni. Régen sok volt belőle, most valahogy kevesebb lett. Igen, az idő.  Az egymásra szánt idő az, amivel lelketmosolyogtatós pillanatokat tudunk szerezni egymásnak.

A gyerekekkel az adventi időszakban minden reggel egy közös gyertyagyújtás mellett adventi dalokat éneklünk. Kicsit hamarabb kell felkelni igaz, kicsit jobban meg kell szervezni mindent, de azok a csillagok, amik ilyenkor a gyermekeink szemében ragyognak a legszebb ajándékok. 12 éve 4 héten keresztül éljük ezt a csodát. 12 évvel ezelőtt olvastam valahol, hogy az ember amikor énekel nem képes félni. Használjuk hát ezt az áldást és énekeljünk együtt közösen sokat és sokszor tisztán és kicsit hamiskásan, szívből szeretetből, hogy magunknak, másoknak lelketmosolyogtatós pillanatokat csempésszünk a mindennapokba.

írta: Dani-Ördög Dalma, iskolánk pedagógusa

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése